A A

Kezdőoldal » Tudástár » Rövidlátás (myopia)

Rövidlátás (myopia)

(Wikipédia, a szabad enciklopédia fordítása)

A rövidlátás vagy myopia a szemnek az a töréshibája, amikor a párhuzamos fénysugarak fókuszpontja nyugalmi helyzetben a retina előtt van.
Tipikus, hogy a rövidlátástól szenvedők a közeli tárgyakat még élesen látják, de a távolabbiakat már csak homályosan. A myopia ellentéte a távollátás vagy hyperopia – ez akkor alakul ki, ha a szaruhártya túl lapos, vagy a szemgolyó túl rövid.
A szemorvosok és optometristák zöme rövidlátás ellen korrekciós lencsét, vagyis szemüveget vagy kontaktlencsét ír fel. Lézeres szemműtéttel is korrigálható, például a LASIK eljárással. A korrekciós lencse rövidlátóknál mindig negatív (vagyis homorú), hogy ellensúlyozza a szemen kialakult fölösleges pozitív dioptriákat.

Tartalomjegyzék

1. Osztályba sorolás
   • Eredet (Kórokkutatás)
   • A rövidlátás fajtái
   • Fokozatok
   • Milyen életkorban jelenik meg a betegség?
2. Epidemológia
   • Etnikum és a rasszok
   • Nemi összefüggés
   • Műveltség, intelligencia, IQ
3. Eredet és lefolyás
   • Tudományos elméletek
   • Vonatkozó kutatások
4. Távollátás és a rövidlátás „előnyei”
5. Diagnózis
6. Kezelés és megelőzés
   • A továbbromlás megelőzése

Osztályba sorolás

A rövidlátás típusait többféleképp is csoportosítják.

Eredet (Kórokkutatás)

Borish és Duke-Elder az eredetük alapján csoportosítja a rövidlátás típusait:
-    Tengelyrövidlátás – kialakulása az eredendően túl hosszú, vagy később tovább nyúló szemtengelynek tulajdonítható.
-    Törési rövidlátás – a szem fénytörési funkciójának hibája. Borish később két alkategóriába sorolta a törési rövidlátás rípusait:
- görbületi rövidlátás – a szem valamelyik (vagy több) fénytörő felületének – elsősorban a szaruhártyának – születéstől fogva jelen lévő, vagy később kialakuló görbületi hibája. A Cohen szindrómában szenvedők esetében feltételezhetően a szaruhártya vagy a szemlencse túlzottan nagy fénytörő ereje okozza a problémát.
            - index myopia – a látószervek különböző mértékben törik a fényt.

A rövidlátás fajtái

A rövidlátás típusait klinikai tünetek szerint is csoportosítják.

• Egyszerű rövidlátás: Ez a leggyakrabban előforduló típus, két ok válthatja ki: vagy a szemtengely túl hosszú a törőerőhöz képest (ez utóbbit a szaruhártya és a szemlencse határozza meg), vagy a törőerő túl nagy a tengelyhosszhoz képest. Mindkettőt genetikai vagy környezeti tényezők válthatják ki, különösképp a túl sok közelről való olvasás, ami erősen elősegíti a rövidlátás kialakulását.
• Degeneratív rövidlátás: rosszindulatú, kóros vagy progresszív rövidlátásnak is nevezik, jellemzően szemfenéki elváltozással, nagyon erős töréshibával és korrekció után is a normálisnál gyengébb látásélességgel. A rövidlátásnak ezen fajtája rosszabbodik az idő múlásával.
  Úgy tartják, hogy a degeneratív rövidlátás a látáscsökkenés egyik fő oka. Bizonyos népcsoportoknál a rövidlátás gyakran jár degeneratív elváltozásokkal, például a kínaiak, japánok, arabok és zsidók esetében.
• Esti rövidlátás: Éjszakai vagy szürkületi rövidlátásnak is nevezik, mivel a beteg akkor is gyengén lát rosszabb fényviszonyok között, ha egyébként napfényben tökéletesen lát. A fókuszpont helye (és vele a látásélesség) a fényviszonyoktól függően változik. Az esti rövidlátást valószínűleg egy elváltozás okozza, ami akkor jelentkezik, ha a pupillák kitágulnak, hogy több fényt nyelhessenek el. Sokszor írnak fel a kelleténél erősebb lencséket azoknak a rövidlátóknak, akik éjszaka is vezetnek. A fiatalokat ez a betegség inkább érinti, mint az időseket.
  • Álrövidlátás: a távol lévő dolgokat homályosan látjuk a lencsemozgató izom görcsös összehúzódásai miatt.
  • Indukált vagy szerzett rövidlátás: Gyógyszerek hatására, a vércukorszint emelkedése, vagy más betegségek miatt alakul ki. Okozhatja a retinaleválás gyógyítására használt körkörös kötés is, mert az megnyújtja a szemtengelyt.
  • Index myopia – a látószervek különböző mértékben törik a fényt. Katarakta is okozhat index rövidlátást.
  • A képalkotásban korlátozott szemben kialakuló rövidlátás: akkor keletkezik, ha az egyik szemünket valami akadályozza az éleslátásban. Sokszor idéznek elő ily módon rövidlátást állatokon, hogy tanulmányozhassák a rövidlátás kialakulásának módját és a kórlefolyást.

 

Fokozatok

A rövidlátás típusait csoportosítják a dioptriák száma szerint is, ami a töréshibát korrigáló lencsének (ez vetíti a nem megfelelő helyen lévő képet a retinára) az erősségét adja meg.

• Enyhe rövidlátás: a kifejezést általában –3 dioptriás vagy még gyengébb rövidlátásra használják.
• Közepes mértékű rövidlátás: -3 és –6 dioptria között. Ezeknél a pácienseknél valószínűbbek az olyan betegségek, mint a pigmentsejtek egyenetlen eloszlása és a zöldhályog.
• Erős rövidlátás: -6 dioptriás vagy annál erősebb. Azoknál, akik erős rövidlátásban szenvednek, valószínűbb a retinális elváltozások a kialakulása, mint például az elsődleges nyílt zugú zöldhályogé. Szintén nagyobb valószínűséggel észlelnek úszkáló foltokat vagy elmosódott árnyakat a látóterükben. A rövidlátók kb. 30%-a szenved erős rövidlátásban.

 

Milyen életkorban jelenik meg a betegség?

A rövidlátás típusait aszerint is csoportosítják, hogy milyen életkorban jelentkezik:

 

• Veleszületett vagy csecsemőkori rövidlátás: már a születéskor megvan, és az egész gyermekkoron át tart.
• Fiatalkorban kialakuló rövidlátás: elsősorban a 20 év körülieknél fordul elő.
• Iskoláskori rövidlátás: a gyermekkor során, elsősorban az iskolaévek alatt alakul ki. A rövidlátásnak ezt a formáját a túl sok és túl közeli olvasás váltja ki.
• Felnőttkori rövidlátás:
  • Korai felnőttkorban kialakuló rövidlátás: 20 és 40 év között alakul ki.
  • Késői felnőttkorban kialakuló rövidlátás: 40 év fölött kialakuló rövidlátás.

 

Epidemiológia

Úgy becsülik, hogy az egész világon körülbelül 800 millió – 2,3 milliárd ember szenved fénytörési hibában. A rövidlátás gyakorisága a vizsgált csoportoknál gyakran változott életkortól, nemzetiségtől, nemtől, népcsoporttól, etnikai hovatartozástól, munkától, környezettől és más tényezőktől függően. A mérési és adatgyűjtési módszerek különbözősége megnehezíti a gyakoriság és a változások összehasonlítását.
Bizonyos országokban, például Japánban, Szingapúrban és Tajvanon a lakosság 40%-a rövidlátó. Egy nemrég készült tanulmány szerint, amely az elsőéves Egyesült királyságbeli egyetemistákat vizsgálta, a  felmérésben részt vevő európaiaknak 50 és az ázsiai európaiaknak 53,4%-a rövidlátó.
Ausztráliában a becslések szerint a teljes populáció 17%-a szenved rövidlátásban (a –0,5 vagy annál több dioptriásokat számolva). Egy nemrégiben készült felmérés szerint a 4 és 12 év közötti ausztrál iskolás gyerekek esetében kevesebb, mint tízből egy (8,4%) gyereknek volt több, mint -0,5 dioptriája. Egy másik tanulmány szerint a 40 éves vagy annál idősebb ausztrálok 16,4%-nak legalább –1, 2,5 százalékuknak legalább –5 dioptriája van.
Egy 2005-ben készült felmérés szerint Brazíliában a lakosság 12 és 59 év közötti tagjai közül 6,4%-nak van –1 vagy annál több dioptriája, míg a Brazília északnyugati részén élő őslakosok között ez az arány csak 2,7%. Egy másik tanulmány szerint az egyik városban élő tanulók közül egy a nyolcból (13,3%) rövidlátó.
Görögországban a 15 és 18 év közti tanulók között a rövidlátás gyakorisága 36,8%.
India összlakosságát tekintve a rövidlátás elterjedtsége az országban csupán 6,9%.
Az egyik nemrég megjelent tanulmány szerint a 40 év fölötti nyugat-európaiak 26,6 százalékának van legalább –1, és 4,6%-nak legalább –5 dioptriája.
Az Egyesült Államokban a rövidlátás gyakoriságát 20%-ra becsülik. Az 5 és 17 év közötti amerikai gyerekek közül majdnem minden tizedik (9,2%) rövidlátó. Ugyanez áll a 12 és 54 év között amerikaiaknak körülbelül 25 százalékára. A legutóbbi felmérések szerint a 40 év fölötti amerikaiak 25,4%-nak legalább –1, és 4,5%-nak legalább –5 dioptriája van.
Egy Jordánia 17 és 40 év közötti felnőtt lakosságának körében végzett felmérés szerint a vizsgálati alanyok több mint fele (53,7%-a) rövidlátó.

Etnikum és a rasszok

A rövidlátás gyakorisága Ázsiában 70-90%, az Egyesült Államokban és Európában 30-40%, Afrikában 10-20%.
A rövidlátás ritkábban fordul elő sötétbőrűeknél, a núbiaiaknál és a szudániaknál. Amerikában a 12 és 54 év közti korosztályban a rövidlátás inkább érintette az európai- mint az afroamerikaiakat.

Nemi összefüggés

A férfiak körében valamivel gyakoribb az enyhe rövidlátás, mint a nőknél, annak ellenére, hogy a nők között viszont gyakoribb a magas dioptriaszám és a degeneratív elváltozások. A 12 és 54 év közötti amerikaiak között több a rövidlátó nő, mint férfi.

Műveltség, intelligencia, IQ

Számos tanulmány kimutatta, hogy minél több iskolát végzett valaki, annál valószínűbb, hogy rövidlátó.
Vannak olyan tanulmányok is, amik összekapcsolják a rövidlátást és az IQ-szintet. Arthur Jensen szerint a rövidlátók általában 7-8 ponttal többet érnek el az IQ-teszten, mint az egészséges szeműek. Szerinte ez az összefüggés családon belül is áll: általában a nagyobb fénytörési hibától szenvedő testvérnek magasabb az IQ-ja. Jenes véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a rövidlátást és az IQ-t ugyanaz a gén kódolja. Mindazonáltal az IQ-szint és a rövidlátás ezen kapcsolata nem bizonyított. (Jensen, 1998)

Eredet (Etiológia) és kórlefolyás

Mivel az egyszerű rövidlátás fő kiváltó oka a szemtengely megnyúlása, az etiológiában kell, hogy legyen rá valamiféle magyarázat. Azonban sajnos a mai napig egyetlen elmélet sem tudott kielégítő választ adni erre a kérdésre.
Az 1990-es évek elején William Bates azt állította, hogy a rövidlátást, mint bármely más töréshibát, a „szemterhelés” okozza, ami pedig a „szellemi terhelés” eredménye. Véleménye szerint a szem formája azonnal megváltozik a külső szemmozgató izmok mozgásának hatására, és ha ezen izmok, nevezetesen az alsó és a felső ferde szemizom ellentétesen mozognak, az nyújtja a szemet. Bates szerint az a bizonyos „terhelés”, ami ezt kiváltja, az inkább attól alakul ki, hogy távoli tárgyakra próbálunk fókuszálni, mintsem a túl közelről való olvasástól.
Az 1900-as évek közepén a vezető szemészek és optometristák úgy tartották, hogy a rövidlátás leginkább örökletes; a túl közelről való olvasás hatását csak „véletlen egybeesésnek”, az öregedés által kiváltott romlást pedig „statisztikai érdekesség”-nek tekintették.
A jelentős kutatók és szemészettel foglalkozó szakemberek szerint a rövidlátás a genetikai és környezeti okok kombinációjaként alakulhat ki.
Manapság két fő oknak tulajdonítják a rövidlátás kialakulását: annak, hogy a szem képalkotása valamilyen külső ok miatt korlátozott, vagy annak, hogy a szemnek nincs optikai fókusza (vagyis valamiféle fénytörési hibája van). Az akadályoztatott képalkotás akkor jelenik meg, ha a látóhártyán kialakult kép korlátozott; a fénytörési hiba akkor, ha a fény a retina előtt vagy mögött fókuszálódik. Számos állatkísérlet kimutatta, hogy ha ezen körülmények valamelyikét mesterségesen előállítjuk, rövidlátás alakul ki. Azoknál a kísérleti állatoknál, akik negatív dioptriás szemüveget viseltek, tengelyrövidlátás alakult ki, ahogy a szemük megnyúlt, hogy ellensúlyozza az optikai fókusz áthelyeződését. Ennek a tengelynyúlási folyamatnak a pontos működése máig ismeretlen. Úgy tűnik, hogy a korrekció késése homályos látást okoz (vagyis fénytörési hibát), amit viszont a szem a tengelyhossz nyújtásával próbál ellensúlyozni – ez pedig rövidlátáshoz vezet.

Elméletek

1. Genetikai és környezeti tényezők összhatása – Minthogy Kínában a rövidlátás gyakoribb azoknál, akik több iskolát végeztek, egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a sok közelről olvasás növeli a rövidlátásra való genetikai hajlamot. Ezt a környezeti hatásra kialakuló „genetikai hajlamot” az egyik lehetséges magyarázatként tartják számon arra, hogy a rövidlátás mértéke miért változik egyénenként vagy csoportokon belül, de olyanok is vannak, akik az egész elméletet megalapozatlannak tartják. A magas öröklődési arány egyszerűen csak azt mutatja, hogy az egy bizonyos populáción belüli változatosság egy bizonyos időpontban a genetikai különbözőségtől függ. Ha a környezet megváltozik – például megjelennek a számítógépek és a televízió – a rövidlátás előfordulása megváltozhat, de a magas öröklődési faktor nem változik. Vagyis egy kicsit más nézőpontból vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rövidlátás elsősorban az öröklődéstől függ, tehát egyes emberek nagyobb eséllyel lesznek rövidlátók, ha olyan modern környezetben élnek, ahol sokat kell közelre nézni, például olvasni.   Más szóval nem a rövidlátást magát örököljük, hanem azt a reakciót, amit bizonyos, nem természetes életkörülmények váltanak ki – vagyis a rövidlátás kialakulását és erősödését.
2. Genetikai tényezők – Az, hogy a különböző etnikai csoportok esetében különböző mértékű a rövidlátás elterjedése, csak erősíti azt a feltevést, hogy a genetika szerepet játszik a rövidlátás kialakulásában. A rövidlátás öröklődésének mértéke eléri a 89%-ot, és a legfrissebb kutatások meghatározták azokat a géneket, amik felelősek lehetnek ezért: a PAX6 gén meghibásodásához kötik a rövidlátást. Ezen elmélet szerint a szem megnyúlik egy kicsit hosszanti irányba a kialakulás során fellépő hibák miatt, aminek eredményeként a kép inkább a látóhártya elé, mint közvetlenül arra fókuszálódik. Általában a tinédzserkor elején, nyolc és tizenkét év között szokták felfedezni a hibát. Kamaszkorban a probléma rosszabbodik, majd ahogy az ember eléri a felnőttkort, kiegyenlítődik. A genetikai faktor nagyon sokféle, biokémiai módon okozhat rövidlátást, de az egyik fontos tényező a gyenge kötőszövet. A genetikai faktorhoz tartozik az örökölt, erősebb válasz is az olyan káros környezeti behatásokra, mint a túl sok közeli olvasás. Mindenesetre az, hogy egyeseknél nagyon kedvezőtlen környezeti hatások között sem alakul ki rövidlátás, azt mutatja, hogy a genetikai tényező mindenképp szerepet játszik a dologban.
3. Környezeti tényezők – Olyan feltételezés is van, hogy a genetikai faktor egyáltalán nem létezik. A magas öröklődési ráta (vagy bármely más feltétel) nem jelenti azt, hogy a környezeti tényezők és az életmód egyáltalán nem befolyásolják a betegség kialakulását. Vannak, akik gyógymódként szemmozgató-gyakorlatokat ajánlanak, hogy a lencsemozgató izom megerősödjön. Mások úgy tartják, hogy a szemet a közeli olvasás fárasztja ki, az, hogy mintegy belemerevedik a közelre fókuszálás pozíciójába, ezért a gyakorlatok arra jók, hogy ellazítsák az izmokat, amitől távolra is tudunk látni. Ezekre a csak a mechanikai működésen alapuló teóriákra azonban rácáfolnak a kutatási eredmények, amelyek bebizonyították, hogy a szemtengely megnyúlását úgy is elő lehet idézni, ha kép minőségét biokémiai katalizátorokkal lerontjuk. A két nézet abban megegyezik, hogy a túl sok közelről olvasás és a szemizmok ezzel járó lemerevedése okozhat rövidlátást, vagy felerősítheti a meglévőt.
   
   Egy ausztrál kutatás kimutatta, hogy a szem valóban megnyúlik kissé olvasás közben, de ezt annak tulajdonította, hogy a lencsemozgató izom a lemerevedés során összehúzódik (ez az a mechanizmus, amellyel a szem fénytörési erejét növeli a tisztább kép elérése végett), nem pedig annak, hogy a szem körüli izmok „préselnék” össze a szemet.
   A gyerekkori közelről vagy sötétben olvasást is olyan környezeti tényezőnek tartják, ami növelheti a rövidlátás kialakulásának esélyeit. Annak ellenére, hogy egy tanulmány szoros összefüggést állapított meg a szem sötétben való igénybevétele és a rövidlátás között, a legfrissebb kutatások semmi ilyesfélét nem tudtak kimutatni.
   - Közelről olvasás. A közelről olvasást sok tanulmány említi úgy, mint a rövidlátás kialakulásának egyik fő okát. A legfrissebb, a NSU College of Optometry által végzett kutatások szerint azok a tanulók, akiknek sokat kell olvasniuk, nagyobb valószínűséggel lesznek rövidlátók, viszont a nyári és a téli szünet alatt (amikor nem kell annyit olvasni) a látás romlása lassul vagy akár le is állhat. Mindazonáltal bizonyos kultúrákban (pl. a vanatuknál) a sok közelről olvasás sem okoz rövidlátást. Megállapították, hogy ez az eredmény genetikai vagy környezeti tényezőkből következhet, mint például a gyenge és erős megvilágítás váltakozása, ami korábbi kutatások szerint főleg az ázsiai, vanatu és inuit kultúrákat érinti.
   - Étrend és táplálkozás – egy 2002-es cikk szerint a rövidlátás a túlzott mértékű gyerekkori kenyérfogyasztástól is kialakulhat, vagy általában bármilyen olyan étrendtől, amiben túl sok a szénhidrát és ami túlzott inzulintermeléshez vezet. Egy másik dokumentáció szerint azonban a rövidlátásért az étrend más alkotóelemei is felelősek lehetnek.
   - A stresszt is a rövidlátásért felelős tényezők közé sorolják.

 

Vonatkozó kutatások

- Egy török tanulmány úgy találta, hogy inkább a közelre nézés során a szemtengelyek konvergenciája,  mint maga a lencse domborulása /accomodatio/ az oka a rövidlátás felnőttkori kialakulásának és erősödésének.

Távollátás és a rövidlátás „előnyei”

Sok rövidlátó tud kényelmesen, szemüveg nélkül olvasni. Azokat, akik a lézeres szemműtétet fontolgatják, figyelmeztetni szokták, hogy a rövidlátás 40 éves kor után előny is lehet, amikor a szem elveszti rugalmasságát és már nem tud közelre fókuszálni.

Diagnózis

A rövidlátást szemész vagy optometrista diagnosztizálja egy szemvizsgálat során. Sokszor alkalmaznak komputeres szemvizsgálatot vagy retinoszkópot, hogy egy induló, hozzávetőleges becslést kapjanak a fénytörési hibáról, aztán pedig a foropterrel pontosan is megállapítják, hogy milyen szemüveget kell a páciensnek felírni.

Kezelés és megelőzés

A rövidlátás legáltalánosabb kezelési módjai közé tartozik a szemüveg, a kontaktlencse és a lézeres szemműtét. Az ortokeratológiai eljárás során speciális kemény lencséket használnak, hogy kilapítsák a szaruhártyát, és ezzel csökkentsék a rövidlátás mértékét.
Az alternatív terápiák gyakorlói és hirdetői szemmozgató gyakorlatokat és relaxációs technikákat ajánlanak, mint például a Bates-módszer, azonban ezen technikák hatékonyságát a vezető szemészek vitatják.
A rövidlátás megelőzésére nincs egy, általánosan elfogadott módszer. Vannak orvosok és kutatók, akik az olvasáshoz pluszos vagy bifokális lencséket ajánlanak. Bár egy új maláj tanulmány szerint a rövidlátás alulkorrigálása csak gyorsítja a szem romlását, ezt az adatot még nem fogadta el a tudomány.

A továbbromlás megelőzése

Sokféle módszer van arra, hogy hogyan lassítsuk a rövidlátás erősödését. Úgy tűnik, hogy az, hogy a szemüveget mindig, csak bizonyos esetekben, vagy egyáltalán nem viseljük, nem változtat a romlás sebességén. Ebben a kérdésben a bifokális és a progresszív lencsék sem hoztak változást.

Vissza a(z) Tudástár oldalra