Mit hoz a jövő?

Érdemes-e várnunk a lézerkezelés elvégeztetésével, jelent-e meg a horizonton olyan kezelés, amelyre jelentős előrelépést ígér, sokkal jobb eredménnyel kecsegtet, mint a jelenlegi eljárások?

A lézerkezelés lassan 30 éves múltra tekint vissza, attól függ, honnan számoljuk a kezdeteket. Több 10 millió lézeres szemműtét történt a világon azóta, amióta az első, széles sugárnyalábbal dolgozó lézerek megjelentek, lézergyártók tűntek el a piacról és jelentek meg újak ebben a három évtizedben. A gyártók között hatalmas verseny folyik a lézerklinikák kegyeiért, minden évben újabb és újabb lézerek, vizsgáló berendezések bukkannak fel. Hatalmas a pénzügyi és szellemi invesztíció a lézeres szemműtét a leggyakoribb műtét fajta a világon. Ezért tehát logikus válasz az, hogy persze érdemes várni, a lézerkezelés minden évben még pontosabbá, még biztonságosabbá kell váljon.

Legalább is így lenne logikus. De érdekes módon nem ez a helyzet. Ha megnézzük a különböző nagy nyugati, tehát vélhetőleg nem komoly pénzszűkében működő klinikák publikált eredményeit az elmúlt 10 évben, érdekes módon azt találjuk, hogy alig van érdemi javulás az elmúlt 3-5 évben. Ugyanis már akkor is közel 100 % sikerrel dolgoztak.

Akkor hol az ellentmondás feloldása, mit hoznak az új lézerek, vizsgáló eszközök a pacienseknek, miért érdemes ezeket a klinikáknak megvásárolni. 

A különbség az, hogy évről évre nő azon vizsgálóeszközök száma, amelyekkel kiszűrhetők azok az esetek, akiket ugyan meg lehet kezelni lézerrel, de hosszú idő múlva problémát okozna a kezelés. Erre talán a legjobb példa egy ellenjavallatot képező szaruhártya betegség, a keratokonusz szűrésének finomodása, nagyon korai stádiumban való felismerését lehetővé tevő műszerek fejlődése. Tehát egyik oldalról nő azoknak a pacienseknek az aránya, akiknek a kezelését a nagyon jól felműszerezett klinikák nem vállalják, mert időben felismerik az ellenjavallatot. 

Ugyanakkor egy ellentétes irányú folyamat is zajlik, a lézerek egyre ügyesebb végzik a dolgukat, az olyan bonyolult fénytörési hibák, mint pl. a kevert asztigmia is tökéletesen kezelhető, ami néhány évvel ez előtt még elképzelhetetlen volt.

Olyan hatalmas előrelépés nem látszik a horizonton, mint a FEMTO megjelenése volt a hagyományos LASIK-hoz képest. A Zeiss által kifejlesztett SMILE kezelés még nem kapható itthon, vélhetőleg azért nem hozzák be a nagyok se, mert túl magasra jönne ki az ára.

Összességében azt mondhatjuk, hogy annak, aki nagyon vágyik már arra, hogy szemüveg nélkül lásson élesen nyugodtan elmehet valamelyik nagyobb klinikára, ott nyugati színvonalú diagnosztikát és lézereket talál, amelyeknél a Bécsi út másik végén sincsenek jobbak. 

Aki még nem biztos abban, hogy most rögtön szeretne lézerkezelést, biztos hogy nem marad le semmiről, egy picit jobb technikával találkozik néhány év múlva, de ez vélhetőleg az átlagos fénytörési hibával rendelkezők eredményét nem fogja befolyásolni.