-
A kontaktlencse egy olyan látásjavító, kozmetikai vagy gyógyászati lencse, amit általában a szaruhártyára helyeznek fel. A legtöbb esetben ugyanazt a korrekciós célt szolgálja, mint a szemüveg, csak épp sokkal könnyebb és szabad szemmel szinte nem látható – épp e tulajdonsága miatt sok fogyasztói lencsét színeznek halványkékre, hogy könnyebben észre lehessen venni a tisztító- vagy tárolófolyadékban. A kozmetikai lencsék segítségével pedig szemünk színét változtathatjuk tetszőlegesen.
A becslések szerint világszerte 125 millió ember használ kontaktlencsét, ebből 28-38 millió az Egyesült Államokban és 13 millió Japánban. A betegeknek felírt és az általuk használt lencsék típusa erősen eltér az egyes országokban, így például míg jelenleg a japánok, hollandok vagy németek 20 százalékának kemény lencsét írnak fel, addig ez az arány a skandináv országokban csupán 5%.
-
Az asztigmia a szem képalkotásának egy speciális zavara. Az asztigmia fénytörési hiba, a szem látóhártyáján életlen kép keletkezésével jár.
Sok téves elnevezése használatos Magyarországon, ilyen pl. a szemtengelyferdülés, belső szemtengely ferdülés.
Szemben a rövidlátással, melynek esetében a szem fénytörési hibája a látótér minden irányában egyenletes, asztigmia esetén a különböző irányokban a fénytörési hiba mértéke eltérő.
-
Az emberi szemet három szövetréteg burkolja be:
Az ínhártya:
Ez az erős szövetréteg alkotja a szemgolyó fehér részét, kivéve elöl, ahol a fehér színt az átlátszó szaruhártya helyettesíti.
A szaruhártya:
- átengedi a fényt a szem belsejébe és
- megtöri a fénysugarakat, hogy aztán a szemlencse össze tudja gyűjteni őket.
A szaruhártyát a könnyzacskóban termelődött váladék tartja nedvesen és pormentesen.
Az érhártya:
Ez a középső réteg, ami erősen meg van festve melaninnal. Csökkenti a szórt fénysugarak visszatükröződését a szemen belül. Az érhártyából alakult ki a szemlencse előtti szivárványhártya. Ez is erősen pigmentált, vagyis ez felelős a szem „színéért”. A rajta lévő nyílás, a pupilla méretét a tudatalatti /vegetativ/ idegrendszer irányítja. Gyenge fényben vagy veszély esetén a pupillák kitágulnak, hogy több fény jusson a szembe. Éles fényben a pupilla összeszűkül. Ettől nem csak hogy kevesebb fény jut a szembe, de a kép is élesebb lesz, a bejövő fénykúp átmérőjének csökkenése következtében. (Ugyanezen az elven alapul a fényképezőgép blendéje).
-
A rövidlátás vagy myopia a szemnek az a töréshibája, amikor a párhuzamos fénysugarak fókuszpontja nyugalmi helyzetben a retina előtt van.
Tipikus, hogy a rövidlátástól szenvedők a közeli tárgyakat még élesen látják, de a távolabbiakat már csak homályosan. A myopia ellentéte a távollátás vagy hyperopia – ez akkor alakul ki, ha a szaruhártya túl lapos, vagy a szemgolyó túl rövid.
-
A szemüveg, pápaszem vagy okuláré olyan lencséket tartó keret, amit a homlok alatt, az emberi szem előtt kell viselni, néha tisztán esztétikai, de többnyire látáskorrekciós okokból, vagy a szem védelmére.
A modern szemüvegeket az orrnyergen papucsok tartják meg, a fülek mögött pedig a szárak. A történelem során előfordult csíptetős szemüveg, monokli és lornyon is.
A szemüveget nevezik okulárénak (esetleg vidéken) és régiesen pápaszemnek is. Az angol elnevezése glasses, eyeglasses, spectacles, ritkábban frames vagy lenses. Léteznek egyéb megnevezések is.
-
http://www.lasikmd.com/chalifax/utils/eye-animations/eye-animations.en.html
-
*1/ „Nyers távoli visus”:* Szemüveg
ill. kontaktlencse NÉLKÜL mért
látásélesség, mely
általánosan elfogadottan tizedes tört
értékben kerül
meghatározásra
(pld. az 1,0 vagy 100 %-os látás azt jelenti,
hogy a paciens az olvasótáblát az adott
szemével végig el tudja olvasni. A 0,5 vagy 50
%-os látás azt jelenti, hogy a páciens
az olvasótáblát az adott
szemével a középső /piros/ vonalig tudja
olvasni)
